Fehérje, a tuti tápanyag

A fehérje nagyon fontos a kutya számára. Különösképp igaz ez a fejlődésben lévő szervezetre, vagyis a kölyökkutyákra. A fehérje, és az azt felépítő aminosavak hozzájárulnak a testi növekedéshez, a csontok, izmok felépítéséhez, az anyagcsere szabályozásához, építőelemei egyes hormonoknak, és nem utolsó sorban energiát is képesek szolgáltatni (1g-ja 3,5 kcal energiát ad). Bár ez utóbbi szerepére csak végszükségben, éhezéskor vagy nagy fizikai túlterhelés esetén kerül sor.

A természetben előforduló fehérjék legalább 200 féle amiosavból tevődhetnek össze. Ami viszont számunkra fontos, hogy a táplálékok esetében ez a szám mindössze 23. Ezeknek az aminosavaknak a jelenléte szabja meg az adott fehérje minőségi értékét.

A kutyák esetében van 10 féle aminosav, amelyet a szervezetük semmiképp nem tud előállítani. Ezeket esszenciális aminosavaknak hívjuk. A kutyák kizárólag a táplálkozás útján tudnak ezekhez a nélkülözhetetlen anyagokhoz hozzájutni: fenilalanin, valin leucin, izoleucin, triptofán, treonin, metionin, hisztidin, arginin, lizin. Érdekesség, hogy ember gyereknél, és macskáknál még a taurin is csatlakozik 11. esszenciális aminosavként.

Értelem szerűen a fehérjéket úgy kell megválasztani, hogy ezeket az esszenciális aminosavakat tartalmazzák. Szerencsére ez nem túl bonyolult, mert gyakorlatilag bármely állat húsa alkalmas erre.

Jó minőségű, magas biológiai értékű fehérjeforrások:

  • szárnyasok: csirke, pulyka, liba,
  • nagy vágóállatok: sertés, marha, borjú, ló,
  • más állat: nyúl, birka, hal, vad, stb.
  • egyéb: tojás, sajt, túró, belsőségek,
  • lisztek: húsliszt, halliszt – ezeket elsősorban az iparban használják

Persze az is megoldás, ha a fentiek valamelyikét tartalmazó életkornak megfelelő kutyatápot rakunk kedvencünk táljába. Kutyatápok esetében talán egy kicsit többféle fehérje alapanyagot adhatunk a kutyának. A konzervek és száraztápok gyakran tartalmaznak birka-, nyúl-, haleredetű fehérjeforrást, amit a legtöbben csak ritkán vásárolunk a piacon.

A takarmányban lévő fehérje minőségét az szabja meg, hogy mennyi a biológiai értéke (biological value). A biológiai érték függ az össz fehérje mennyiségtől és annak esszenciális aminosav tartalmától. Hiába van valamiben rengeteg fehérje, ha azt a kutya nem emészti, vagy az emésztés után nem hasznosítja. Például csirkehús esetében az össz fehérje tartalom a hús kb. 21%-a, az emészthető fehérjetartalom ennek 80%-a, a hasznosítható fehérje tartalom ez utóbbi 70%-a. Vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti, ha 100 g csirkehúst adunk a kutyának, akkor 21 g fehérjét adunk a kutyának, aki ebből megemészt 16,80 g-ot, de felhasználni, vagyis a saját szervezetébe beépíteni csak 11,76 g fog. És csak akkor, ha rendben van az emésztése és van elegendő egyéb nutriens, amely a felszívódást és emésztést egyáltalán lehetővé teszi (pl.: energia, nátrium, vitaminok, víz, stb.).

A növények is tartalmaznak fehérjét, sőt egyesek elég sokat is: szója, lencse, sárgaborsó, szárazbab. Sajnos az aminosav összetételük nem megfelelő. Kevés bennük az esszenciális aminosav, így a biológiai értékük mindössze 40-60%.

A takarmány tényleges fehérjetartalom szükségletének kiszámítása elég bonyolult. Nem elég hozzá ismerni a kutya nemét, fajtáját, életkorát, fizikai aktivitását, ismerni kell az élelmiszerek beltartalmát, és tápanyag hasznosulási mértékét. Amit viszont mindenki meg tud tenni, mert nagyon egyszerű, hogy figyeli a kutyáját, és ha fehérje hiány tüneteit észleli, azonnal szakemberhez fordul táplálási tanácsért. A tünetek:

  • Kölyök kutyáknál lassul a fejlődés, csökken a növekedési ütem
  • Matt, fénytelen szőrzet, amely selymes tapintását lassacskán elveszti
  • Izom veszteség, fizikai teljesítmény csökkenése
  • Betegségekre való fokozott hajlam, a fertőző betegségek gyakoribb megjelenése
  • Vizenyő (ödéma) megjelenése – a láb megduzzad, az új nyomat megmarad

 Az éhező kutyák gyakran mutatják a fenti klinikai tüneteket. Az epilepszia ellenes diétáról azt szokták mondani, hogy utánozza az éhezést. Csakhogy nem a fehérje hiány tekintetében. Arról szó sem lehet, hiszen nem kínozni akarjuk kutyánkat, hanem gyógyítani, teljes életet biztosítani számára. Minden ketogén diétázó kutya az étrendjében megkapja a neki egyénileg szükséges fehérje mennyiséget. A diéta akkor jó, ha a kutya fehérjeigényét maximálisan kielégíti, vagyis a fenti tünetek megjelenésének nem szabad előfordulnia. Főleg kölykök esetében nagyon lényeges a pontos fehérjeigény meghatározása, és a bevitel ellenőrzése. Ehhez a legjobb, ha táplálkozási naplót vezet a tulajdonos. Ezt a kitöltött naplót vigye magával az időközi kontroll vizsgálatra ahol a szakember ki tudja számolni a tényleges fehérje bevitelt és a hasznosulás mértékét.