Változatos táplálkozás a kutyáknál – Varietas dēlectat / A változatosság gyönyörködtet

Embernél a táplálkozási ajánlások azt mondják, hogy egyél változatosan, minél több alapanyag féleséget fogyassz és azt különféle módokon készítsd el. Ezzel megelőzhetők a hiányállapotok és ez biztosítja az egészséges táplálkozás alapját.

Az ember és a kutya számára mást jelent a változatos étrend. Amíg mi emberek szeretünk minden étkezéskor különböző ételeket enni, sőt egy étkezésen belül is sokféle alapanyagot fogyasztunk – addig a kutyákat nem zavarja, ha több napig ugyanazt az ételt, vagy tápot kapják. Minden esetre az unalmas étkezés nagymesterei kétség kívül a macskák. Egyes macskák akár évekig ugyanazt az ételt kívánják enni, és ha nem kapják, meg akkor inkább duzzognak, de nem esznek.
A kutyák ízlése nagyon szélsőséges lehet. Vannak ínyencek, akik igen csak válogatósak – erről persze leginkább a gazdi kényeztetése tehet – és vannak kutyák, akik mindent megesznek, behabzsolnak, ami az útjukba kerül. Sokszor még azt is, ami nem élelmiszer, mint például a zokni, papírzsebkendő. Mindkét esetben nehéz a gazdi dolga. Az első esetben kérdéses, hogy meg tudja-e etetni a válogatós kutyával a megfelelő összetételű és mennyiségű tápanyagot tartalmazó élelmet, amire a kutyának szüksége van. A második esetben pedig a túletetés / túlevés veszélyével kell számolni. Így hát elmondható, hogy a változatosság alatt más ért a kétlábú és mást ért a négylábú.

Változatosság kutya szemmel

• A kutyáknál a változatosság alatt azt értjük, hogy a kutya milyen életkorú, milyen fizikai aktivitású (mennyit mozog), milyen méretű, milyen állapotban van, például vemhes, vagy szoptató szuka. A munkakutyák, és sportkutyák esetében is mást jelent a változatos, ám kiegyensúlyozott táplálkozás.
• Ha az életkor vesszük alapul, akkor az újszülött kiskutyáknak kizárólag kutyatejet, vagyis 100%-ig állati eredetű ételt kell kapnia. Ahogy növekszik ez az arány változik. 2 hónapos kortól 80-90% állati és 10-20% növényi táplálék az optimális. Ez azt jelenti, hogy már el lehet kezdeni a leválasztást az anyakutyáról.  A növendék kutyáknak a legmagasabb az energia és ebből adódóan a zsiradék igényük, valamint a fehérje igényük – különösen a nagytestűeknek. Éppen ezért egy serdülő kölyköt nem kell sovány csirkemellel, nyúl, borjú, ló, nyúl hússal etetni, hanem bátrabban választhatunk sertést, pulykát, birkát vagy az előbbiek zsírosabb húsrészeit alapanyagként. Míg a korábbiaknak (tehát a csirkemell, nyúl, borjú, stb) 20% feletti a fehérjetartalma, addig utóbbiaknak 20% alatti, viszont ebből adódóan magasabb a zsiradék tartalmuk, és így több energiát szolgáltatnak a kölyköknek a fejlődéshez, tanuláshoz, szaladgáláshoz, hancúrozáshoz.

Sovány húsok fehérje tartalma %-ban	Zsírosabb húsok fehérje tartalma %-ban
Csirkecomb 21%	Birkahús  16-18%
Csirkemell 25%	Kacsahús 18-19%
Marhahús 21%	Libahús 16-18%
Nyúlhús 21-23%	Marhahátszín: 15%
Őzhús 21%	Pulykahús: 20%
Sertés comb 21 %	Sertés dagadó 12%
Vaddisznóhús 21-23%	Sertés lapocka 17%

• Az energia, fehérje mellet ugyanilyen fontos a fiatal, fejlődő kutyák számára – sőt a sport és munkakutyák számára is – a megfelelő vas ellátottság. A legjobb vasforrások a belsőségek: máj, szív, vese, lép, nyelv, zúza. Attól, mert mi esetleg nem fogyasztunk, sőt mondhatni undorodunk például a marha vesétől, addig a kutyák nagy örömmel falatoznak a belőle készült ételből. Sosem szabad elfelejteni, hogy amíg az emberek az ízekre hagyatkoznak elsősorban addig a kutyák a szagokra. Ami nekünk büdös, az nekik akár ínycsiklandó is lehet. Gondoljunk csak a perverz étvágynak nevezett szokásukra, mikor ürüléket esznek.
• A hús mellett szükségesek a növényi táplálékok is. Ennek szerepe egyes növények esetében a jóllakottság érzés biztosítása, amelyet a gabonafélék, álgabonafélék és belőlük készült alapanyagok adnak. Ilyen a tészta, a rizs, a hajdina, a köles, a kenyér.
• A zöldségek és gyümölcsök a rosttartalom miatt fontosak. Az emésztést, azon belül főként a belek mozgását segítik. Magas rosttartalommal rendelkeznek: sárgarépa, fehérrépa, zöldborsó, alma, körte. Minél fiatalabb egy kutyus annál kevesebb rostra van szüksége. A 8 hétnél fiatalabbaknak egyáltalán nem kell a rost. Az anyatejben sincs. A nagyon puffasztó un. „K” betűsöket – karalábé, kelkáposzta, karfiol – és a szárazhüvelyeseket, mint a lencse, a szárazbab sok kutya nem jól tolerálja, és hasi fájdalmat, görcsöt idéz elő náluk. Ezeket értelem szerűen nem javasolt adni. Bár vannak olyan ínyencek – például az enyém is – aki kifejezetten szereti például a karalábét, és addig nem hagy békén, amíg nem adok neki. Nos, ilyenkor természetesen ezek közül a zöldségfélék közül is adhatunk a kedvenceinknek, de csak mértékkel. Ők nem mindig tudják hol a határ.
• A növényekben lévő egyéb hasznos tápanyagok is hozzájárulnak a kutyák egészségéhez. Itt nem csak a vitaminokra ásványi anyagokra kell gondolni, hanem az egyéb összetevőkre. Például egyes színanyagok, mint a karotin a sárgarépában és a spenótban, a likopin a paradicsomban, a zellerszárban lévő apigenin, antioxidán tulajdonsággal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy védi a kutya szervezetét a károsító szabadgyökök ellen, amik a nagy fizikai megterheléskor, stressz helyzetben, gyulladásos betegségeknél, daganat burjánzásnál keletkeznek. Ebből adódóan a munka és sportkutyáknak, az idősebb, daganatra hajlamos kutyáknak ezekből többre van szüksége.