Monti és a gyors növekedés
Montit, az elragadó boxer kölyköt kiskamasz korában ismertem meg. Rendkívül élénk, játékos, érdeklődő kutyus volt, ami alapvetően elvárt egy boxitól. Gazdi és kutyája teljesen egy párt, egy lelket alkotott, így nem csoda, hogy Monti problémájára hamar fény derült.
A gazdi elmondta, hogy kutyája rendkívül szépen, a tankönyvi előírásoknak megfelelően cseperedett eddig, ám egy napon azt vette észre, hogy fogócskázás közben picit elkezdett sántítani. Gondolta, biztos valami kis árokba léphetet, és simogató kezekkel átmasszírozta a fájó lábacskát. (Bár inkább óriás tappancsnak mondanám!) Akkor javult is a helyzet. Pár nap múlva ugyanez történt, és akkor az aggódó gazdi elvitte Montit az állatorvoshoz. Félt, nehogy – a boxerekre egyébként jellemző kezdődő diszplázia – legyen a diagnózis, még akkor is, ha megbízható kennelből származott a kis kedvenc. Az állatorvos nem talált semmi rendelleneset. Megállapította, hogy szép egészséges kan kutya, akihez további sok örömet kívánt.
A tulajdonost azonban nem hagyta nyugton a dolog, már csak azért is, mert a sántikálás egyre többször előfordult. A gazdi folyamatosan kereste a lehetséges megoldásokat, és így jutott el hozzánk is. Ekkor részletes táplálkozási anamnézist vettünk fel a kutyáról, megismerkedtünk életmódjával, napi tevékenységével, szokásaival, a tartása körülményeivel.
És ekkor derült ki, hogy a gazdi túl jót akart Montinak. Mindenből a legjobbat kapta meg a család szeme fénye. Így kutyatápból is az extra, prémium kategóriásat. Ezekre a tápokra az a jellemző, hogy nagyon jó minőségűek, nagyon jól, szinte maradék nélkül felszívódnak, és épülnek be a szervezetbe.
Monti fő problémája a gyors növekedés volt, amivel a csontrendszere nem tudott lépést tartani. A legfontosabb kutya diétás teendő az volt, hogy csonterősítő vitaminokat és ásványi anyagokat adattunk a kutyának. Mindezt szigorúan vérvételt követően, és pontosan kiszámítva, a normál beviteltől többet, hiszen itt már csak terápiás mennyiség adhatta a megoldást. Amikor a szérum paraméterek rendeződtek, természetesen a normál, átlag szükségletet kellett etetni a kutyával.
Mindemellett a prémium tápot normál tápra illetve házi kosztra cseréltük. Ennek a gazdi is nagyon örült, mert szeret főzni, és így úgy érzi, még többet tehet imádott Montikájáért. A páros azóta is rendíthetetlen összhangban éli kalandos, vidám életét.
